Házipénztár

Több újságcikk foglalkozik azzal, hogy 2026 -ban a NAV célkeresztjébe kerülhet a házipénztár ellenőrzése.

Ezzel önmagában nem is lenne gond. De vannak olyan cégek, ahol a házipénztár összege meghaladja a bevétel 5%-át.

Sok kis cég esetében, ahol mikrogazdálkodói beszámolót készítenek, nem kötelező pénztárkezelési szabályzatot készíteni.

A NAV mégis az árbevétel 5 - 8 %- át tekinti mérvadónak. KIVA-s cégeknél a pénztárnövekmény megengedett mértéke is az árbevétel 5%-át tekinit irányadónak.

Mit vizsgálhatnak?

1. Banki készpénzfelvétel nagyságát, indokoltságát. Ha sok pénz van a pénztárban, akkor miért is vesszük fel folyamatosan havonta az újabb összegeket?
2. Mennyi a havi készpénzes számlák összege. Ez összhangban van-e a készpénzfelvétellel?
3. Vannak-e magánköltéseink, béren kívüli juttatásaink?
4. Mennyi és milyen kölcsönök vannak a pénztárban? Ezek megfelelően vannak-e dokumentálva?

Szankciók:

1. a készpénzben kifizetett kölcsönöket a NAV jogszerűtlennek minősítheti
2. ha felmerül a sikkasztás, hűtlen kezelés vagy költségvetési csalás gyanúja, az ügyvezető korlátolt felelőssége megszűnik.

Megoldás a problémák elkerülésére:

1. a pénztárba lévő túlzott készpénzt befizetni a cég bankszámlájára (?)
2. az év végi záráskor eldöntendő, hogy osztalékelőlegként csökkenthető-e a pénztár ?( ha a mérlegadatok ezt alátámasztják)
3. kölcsön nyújtható munkavállalóknak ( maximum 6 hónapra, kérésükre akár készpénzben is)
4. kölcsön nyújtható tulajdonosnak ( nem tilos), az MNB alapkamat +5% kamat mellett. Nem találtam olyan információt, hogy csak bankon keresztül, bár az újságcikkben ezt írják, mint főszabályt. Ennek még utána nézek.

Elsőre úgy gondolom, hogy mivel itt az év vége, a záró beszámolók elkészítési időszaka, most lehet átgondolni, hogy mi legyen a pénztárral. Erre hívja fel a figyelmet az újságcikk is.

Kifizetési korlátok: cég másik cégnek készpénzben bruttó 1,5 M Ft összeget fizethet ki. Ez magánszemélyekre és egyéni vállalkozásokra nem vonatkozik, amennyiben alanyi mentesek.

1. havonta kell vizsgálni
2. ügyfelenként
3. szerződésenként

Példák:

1. Havonta ugyanannak az ügyfélnek több számlát is kiállítunk ugyanarra a szerződésre, akkor ezeket össze kell számítani. Itt a havi vizsgálat a mérvadó.
2. Ha ugyanannak az ügyfélnek több projektben is dolgozunk és számlázunk(külön-külön szerződésre hivatkozva),akkor az ügyfélre való tekintettel kell összeszámolni a kiszámlázott tételeket. És ez nem lehet több 1,5 MFt.
3. Ugyanannak az ügyfélnek azonos szerződési munkák áthúzódnak pl. 2 hónapra és 1-1 számlát állítunk ki mindegyik hónapban, itt is össze kell számolni az összegeket. Itt a szerződés a mérvadó

A jogszabály viszont nem tiltja a részletekben történő kifizetést.

Ez elsősorban árubeszerzésekre vonatkozhat. A szolgáltatásnyújtás már rizikósabb. Ilyen esetben a szerződésben kell rögzíteni a részletfizetést és annak mértékét, de 1,5 MFt kifizethető és itt nem kell összeszámolni a részleteket.

A fenti példák segíthetnek eligazodni, hogy mikor kell összeszámolni a készpénzkifizetéseket. De ellenőr függő is az elbírálás, mert a gyakorlatban már találkoztunk olyan esettel, amikor a fenti feltételeket figyelmen kívül hagyták és elfogadták a készpénzes számlákat. A bírság viszont jelentős, mindkét céget érinti, a kifizetett összeg 20%-a.